|
 |
|
|
Dr. Kosztolányi Árpád
Gyerekkori emlékeim tárházában fontos helyet foglal el dr. Kosztolányi Árpád( 1 ), az orvos, Kosztolányi Dezsőnek( 2 ), a költőnek az öccse, hiszen Palicson 1945-ig szomszédok voltunk. Középső és legkisebb lánya, Vera( 3 ) és Teréz( 4 ) ahhoz a ,,csapathoz" tartozott, amely a templomkertben töltötte legszívesebben a szabadidejét. 1943 é... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Magyar Lászlóval az ismeretségem és barátságom az ötvenes évek végétől, gyerekkoromtól ered, jóllehet Magyar László Ludaspusztán, én Palicson jártam elemi iskolába. Kettőnk útja akkor lett közös, amikor az Szabadkára, a zsinagóga udvarában levő algimnáziumba vezetett, ahol az oktatás akkoriban a kisérettségivel zárult, és a főgimnáziumi tanulmányok folytatására jogosított fel.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egykor Palicson a villák azért épültek, hogy a tulajdonosaik nyáron itt töltsék el szabadidejüket, vagy messziről érkezett nyaralókat fogadhassanak. Télen nagyon kevesen laktak a fürdőhelyen, nyáron viszont mindig megsokszorozódott az itt-tartózkodók száma.
Szüleim, akik miután 1935 decemberében összeházasodtak, majd Ludasról Palicsra költöztek és egyfolytában itt élték... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Az algimnáziumi évek alatt naponta utaztam villamossal Palicsról Szabadkára, ezért Bertron Ferenc esperesplébános gyakran egy borítékot küldött velem a szabadkai nyomdába, amely akkoriban a Városi Könyvtár által levő épületben volt. A kijavított kéziratokat vittem, vagy a kefelevonatokat hoztam korrektúrára. Reggel, még tanítás előtt átadtam az irodában a küldeményt, s ha kellett, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Valamikor nem volt televízió, mindennapi rohanás sem volt, legalábbis annyira nem, mint manapság. Az emberek szombaton és vasárnap ráértek, és idejük jelentős részét egymásnak, a társasági életnek szentelték. Ennek egyik megnyilvánulása az volt, hogy a városból tömegesen jöttek Palicsra - sétálni. Tavasztól őszig szombaton és vasárnap délután öt-hat órától éjszakába nyúló órá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A tó, a tó! az eleven poézis,
fölötte az ég -- s összefoly a két víz
egymásbaolvad --
írta Kosztolányi Dezső a Palicsi-tóról szóló egyik szép versében, s valahányszor a tó partján jártam, mindig kerestem azt a pontot, ahonnan a költő a tó vizét az éggel összefolyni látta. Nem találtam meg, csak a távoli part körvonalai képezte vékony vonalat láttam valahányszor... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| A Klára-villa palicsi park felé eső udvarában, a hárs- és a fenyőfák között több szelídgesztenye-fa is állt. 1944 őszén különösen bőven termett, a gesztenyét naponta összeszedtünk és a nyári konyhában esténként megsütötte az anyám. Csemegézés közben sokszor arról beszélgettek halkan az apámmal, hogy a szabadkai határban vannak a partizánok és közelednek az orosz csapatok. Mindebből... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Azóta, hogy a szabadkai villamosjáratot megszűntették és még a síneket is felszedték (1974), sokan elsiratták ezt a közkedvelt közlekedési eszközt, amely a városban, valamint Palicsfürdőre közlekedett. Én is közöttük voltam, és másokkal együtt most is vissza-visszaidézem emlékét. Teszem ezt ezúttal azért is, mert éppen huszonöt éve múlt a járat végleges felszámolásának.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Amikor kezembe veszem Kosztolányiné Harmos Ilona Kosztolányiról szóló, a Révai kiadónál 1938-ban megjelent életrajzkönyvét - s teszem ezt gyakran -, mindannyiszor eszembe jut Zákány Antal, akivel Csépe Imre ismertetett meg. Zákány akkoriban, az ötvenes évek első felében, a szabadkai Városi Könyvtárban dolgozott, könyveket kölcsönzött ki a földszinten. A gimnáziumból az ... |
|
|
|
|
|
 |
|
|
...
Erről csütörtökön határozott a rendkívüli helyzettel foglalkozó szabadkai válságtörzs. A túlnyomórészt Afganisztánból és Pakisztánból érkezett illegális bevándorlók több mint fél éve tengődnek a város szélén levő szemétlerakatnál, és életük veszélybe került a rendkívül nagy hideg és havazás miatt.
A palicsi Fontana étteremben sem kielégítő a fűtés, ezért a városi válságs... |
|
|
|
|
|
